12 óra

Egy újabb hét telt el, sok izgalommal, érdekességgel, munkával, bosszúsággal. De miért nem voltam jelen egy hétig? Most kiderül:

Mert egész héten 12 óráztam hétfőtől, péntekig, plusz 6 óra szombaton. Ami azt jelenti, hogy hajnal négykor kelés, 4:30-kor indulás, 6:00-tól meló 18:00-ig, 18:30-19:00ig hazaérés, evés, fürdés, bolt, alvás.

Ráadásul a hét közepén, a gépem is úgy gondolta minek elindulni, úgy sincs időm, és energiám használni, főleg nem blogot írni.

De ma délután a chekdisk megoldotta problémát. Igaz ehhez jól ki kellett aludnom magam, hogy eddig eljussak.

No, de mi történ velem az elmúlt egy hétben?

Egész héten legalább 10 órákat dolgoztam hétköznapokon a gyors szalag mellett, ahol az embernek nagyon pörögnie kell, ami fizikailag is kimeríti nem csak lelkileg, mint a babos szalagon... Az első két napot megelőzően csak három-három órát sikerült alvással tölteni, így a harmadik nap nagyon húzós volt számomra. A további estéken már majdnem elértem a 6 óra alvást is! Ennek köszönhetően csütörtöktől már jobban bírtam a gürizést. 

A szombat kiakasztó volt. Alapból nehezen keltem, mert előző este, hiába értünk haza viszonylag hamar haza, várni kellett a kajára, már nem volt nyitva bolt, így szombaton nem volt sok kaja nálam. A továbbiakba, már nagyon fáradt voltam, fájt a csuklóm, a hátam, a vállam. Azért megerőltető tud lenni a meló, ha egész héten retkezik, és répázik az ember. Igencsak nehezek a ládák, és emellett gyorsan is kell a szalagra rakni a termékeket, illetve levenni onnan, és azokat ládába tenni. Ráadásul a munka kezdés előtt "vettem" egy ingyen kávét az automatából, ami rám borult...

Továbbá van néhány idegesítő munkatárs, akik sokat, és hülyeségeket beszélnek, amihez semmi kedvem, de természetesen, mint a csövesek, mindig megtalálnak engem, vagy a társaságom, így idegesítve, és zavarva a szüneteimet...

Ezeknek hála egész melóban összesen két mondatot mondtam. Ennek ellenére is le lettem teremtve, hogy "No bla-bla-bla!". Oo Miért érzem, azt, hogy lelki terror alatt akarnak tartani? Nem baj! Edzett vagyok már, hála a FutballWorld KERMI ügyintézésének köszönhetően! =)(=

Újabb híreink a holland autópályáról:

A hollandusok nincsenek megelégedve az autópálya-rendszerükkel, ezért fejleszteni akarják. Itt az egész kivilágított, amit eztán napelemek segítségével akarnak ellátni árammal. Illetve a forgalom irányítást elősegítő utastájékoztató rendszert akarják jobbítani. Mert nekik nem elég jó a LEDes kijelzők, az elkerülő körgyűrűk aktuális helyzetéről, az előre eltervezett kerülőutakat jelző, mint a vasútállomásokon látható pörgős utastájékoztató táblák nem elegendőek...

Egyik nap láttam teheneket az autópályától 3 méterre. Igen 3 méter. Itt nincs vad kerítés, sem árok. És az egyik nap, mikor a tenger fölött a hídon jöttünk át, akkor láttam egy nagy konténerszállító hajót. Lesz majd egy nem túl jó minőségű kép is.

Pénteken a műszakvezető velünk jött haza. Próbáltuk megtudni, hogy mikor volt otthon utoljára. Révén, hogy nem igazán tud angolul, így azt nem tudtuk meg, hogy mikor járt otthon legutóbb, de azt igen, hogy Zakopane mellett lakik, a testvére Angliában szintén koordinátor, és hogy hány km-re van a szülővárosa. Természetesen a mikor voltál otthon utoljára kérdésékre adta ezeket a válaszokat.

A fizetésre nincs panaszom. =)(=

A munka sokszor fárasztó fizikailag, és lelkileg is, de kibírható.

Az emberek szén lassan hullanak ki, így egyre több munkára számíthatunk. Pluszba, most indult a szezon. Az a hír ért engem a héten utol, hogy lehet a Hariboba is fogunk menni dolgozni! =)(= Hát nem édesek!?

Itt a húsvét számunkra pihenéssel telik.

A következő bejegyzésig, locsolásban, és locsolókban gazdag nyulat kívánok nektek!